- Ne már Erwin, tegyél le! - vergődtem a férfi hátán. Még itt-ott előfordultak rajtam sebtapaszok, de a kötéseket teljes mértékben leszedhettem, illetve tudtam végre járni. Csak a gipsz volt még mindig a kezemen. Sajnos. Kellett nekem badass-kedni!Amúgy, a három hetem megtoldották még hárommal...ki gondolta volna, hogy egy "kis" zuhanástól másfél hónapig megfosztanak a kezemtől?!Mindegy!
Éppen az igazak álmát aludtam (miután fél estét végigforgolódtam, mert nem tudtam elhelyezkedni úgy, hogy a gipsz ne bassza szét valamim), mikor ez az állat beront, kirángat az ágyból, a vállára dob, és elhurcol. Még a gipszes jobb kezemmel is püföltem, de semmi.Végigvitt a fél házon, a vendégszobákhoz. Amint megállt, letett maga elé., míg Én újonnan vett szokásommal, gyomorszájon rúgtam. Mit meg nem tanul az ember, az animékből?! Halkan nyöszörögve hátrébb tántorodott, Én pedig összefontam mellem előtt a karom. - Mi a retekért hoztál ide?
- Csssss... - teszi a kezét a szám elé. Belevisítok, és vergődni kezdek, de nem csinál semmit. -...ezt nézd! - benyitott a szobába, és engem az ajtó felé fordított. Ruhák voltak szanaszét, párna és zacskó hegyek mindenhol, és egy nyöszörgő Hanji, az ágyon. Még nagyban horkolt, és az sem zavarta, hogy majd' lefordul a bútorról. Leszedtem a mancsát a számról, és felhúztam az egyik szemöldököm.
- Arra gondolsz, amire Én? - kérdezem suttogva, a felhúzott szemöldököm vonogatva.
- Meglehet....
- Mondom a tervet.. - kezdek bele egyből. - ....te beszaladsz, bezárod az ablakot, Én várok, míg kisprintelsz, aztán becsukom az ajtót!Vetted? - kérdeztem, mire az hátrébb sétált, és felkészült a nagy rohanásra.
- Vettem... - mondta, és már rákészült.
- Három....kettő...MOST! - "kiáltom" suttogva, Erwin pedig megiramodik, berohan a szobába, levágja az ablakot, és mivel hármunk közül, Ő tudja könnyen nyitogatni, bezárja. A biztonság kedvéért kihozta a széket is, Én pedig bekulcsoltam az ajtót.
- Ez gyors volt, Szemöldök Kapitány! - emeltem fel az öklöm.
- Kösz....Törpe! - és leöklözött velem.
- Ééééés most?Várunk, vagy mi? - kérdeztem rá nézve.
- Hát..lesz egy napunk Hanji nélkül. - mondta gondolkodva. Még mindig a kilincsen feküdt a gipszes kezem, míg a balt ökölbe szorítottam, beharaptam az alsó ajkam, és felnéztem a művészi plafonra. - Ennyire ne örülj! - nevetett rajtam.
- Valld be, Te is örülsz neki!
- Nem szállok vitába nőkkel! - ismételte meg, ezredjére ezt a mondatot. Csak ebben a három rohadt hétben, CSAK ezt fújta. Megforgattam a szemem, és besétáltunk a nappaliba. Egy ideig filmeztünk, majd felhoztam, hogy akár GTA-zhatnánk is. Hát igen, de mindig elbénázta, olyankor beálltam elé, hogy "Ne baszakodj már!", és megoldottam. És ez ment Borderlands-ezés közben is. Szó, ami szó, egész jól elvoltunk.
- Csssss... - teszi a kezét a szám elé. Belevisítok, és vergődni kezdek, de nem csinál semmit. -...ezt nézd! - benyitott a szobába, és engem az ajtó felé fordított. Ruhák voltak szanaszét, párna és zacskó hegyek mindenhol, és egy nyöszörgő Hanji, az ágyon. Még nagyban horkolt, és az sem zavarta, hogy majd' lefordul a bútorról. Leszedtem a mancsát a számról, és felhúztam az egyik szemöldököm.
- Arra gondolsz, amire Én? - kérdezem suttogva, a felhúzott szemöldököm vonogatva.
- Meglehet....
- Mondom a tervet.. - kezdek bele egyből. - ....te beszaladsz, bezárod az ablakot, Én várok, míg kisprintelsz, aztán becsukom az ajtót!Vetted? - kérdeztem, mire az hátrébb sétált, és felkészült a nagy rohanásra.
- Vettem... - mondta, és már rákészült.
- Három....kettő...MOST! - "kiáltom" suttogva, Erwin pedig megiramodik, berohan a szobába, levágja az ablakot, és mivel hármunk közül, Ő tudja könnyen nyitogatni, bezárja. A biztonság kedvéért kihozta a széket is, Én pedig bekulcsoltam az ajtót.
- Ez gyors volt, Szemöldök Kapitány! - emeltem fel az öklöm.
- Kösz....Törpe! - és leöklözött velem.
- Ééééés most?Várunk, vagy mi? - kérdeztem rá nézve.
- Hát..lesz egy napunk Hanji nélkül. - mondta gondolkodva. Még mindig a kilincsen feküdt a gipszes kezem, míg a balt ökölbe szorítottam, beharaptam az alsó ajkam, és felnéztem a művészi plafonra. - Ennyire ne örülj! - nevetett rajtam.
- Valld be, Te is örülsz neki!
- Nem szállok vitába nőkkel! - ismételte meg, ezredjére ezt a mondatot. Csak ebben a három rohadt hétben, CSAK ezt fújta. Megforgattam a szemem, és besétáltunk a nappaliba. Egy ideig filmeztünk, majd felhoztam, hogy akár GTA-zhatnánk is. Hát igen, de mindig elbénázta, olyankor beálltam elé, hogy "Ne baszakodj már!", és megoldottam. És ez ment Borderlands-ezés közben is. Szó, ami szó, egész jól elvoltunk.
♦♦♦
Nem is tudom, mennyi lehet az idő... már esteledett, miközben mi a TV-t bámultuk. Vagyis hogy Ő, Én gondolkoztam. Nem is tudom, hogy jutott olyan az eszembe, hogy míg nincs itt Eren, addig Erwin átvehetné a helyét. "Hmm...nem is rossz ötlet!De hogy vegyem rá..?" - ekkor olyan jutott az eszembe, hogy még majdnem Én sem hittem el. Hát..egy próbát meg ér.
Közelebb húzódtam hozzá, és bal kezemmel végigsimítottam a combján. Egyből megfeszültek benne az izmok, és egy morgás szerű hangot hallatott. Felpillantottam rá. Arca eléggé vörös színt vett fel, de még mindig a TV-t bámulta. Mutató-, és középső ujjammal "lépkedtem" a combján, Ő pedig rám nézett.
- Erwin... - suttogtam, elég izgató hanggal. Mindkét kezemmel a lábára nehezedtem, majd jobb kezemmel a jobb combját kezdtem el simogatni.
- Hm..? - morrant fel, de még így is hallottam, hogy elpirult. Felnéztem rá, és abbahagytam, amit eddig csináltam. Kiegyenesedtem, és az ölébe ültem. Megfogtam mindkét vállát, és a nyakához hajoltam. Orrommal végigsimítottam nyakának oldalán, amit nem nagyon akart tagadni, hogy élvezi, Halkan felsóhajtott, Én pedig akaratlanul is elmosolyodtam. "Milyen könnyű eset..." Nagyon jól tudtam, hol a gyenge pontja, így egyenesen arra vezérelve a fejem, ráharaptam a bőrre. Felnyögött, majd a füléhez hajoltam.
- Mi lenne, ha átvennéd Eren helyét...?Míg nincs itt... - duruzsoltam a fülébe, majd ráharaptam a fülcimpájára.
- Benne vagyok! - vágta rá habozás nélkül, Én pedig még tettem rá egy lapáttal, mikor végignyaltam a gyenge pontján. "A férfiak annyira könnyen rávehetők az ilyenekre...egy-két "szexi" megmozdulás, és már az ujjad köré is csavartad Őket.."
- Helyes! -hajoltam el tőle. Másztam volna le róla, de megfogta a csípőm, és közelebb húzott. Meg akart csókolni, de mutatóujjam a szája elé tettem. - Nem, nem! Grófnőket, és szűz lányokat házasság előtt soha! - ezzel lemásztam róla. Hirtelen kicsapódott az ajtó. Mindketten egyszerre fordultunk felé.
- LENAAAA! - rohant be Hanji, kiabálva. Átugrotta a kanapét, egyenesen a nyakamba vetette magát. Vele együtt fordultam le a földre. - Valaki bezárt a szobámbaaaa! - visítozta a fülembe. Erwin elnevette magát rajta, Én pedig megadóan hagytam, hagy ölelgessen ez az őrült nőszemély. "Van, ami sosem változik..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése